Bük, Jókai Mór utca 4.
1785 adventjén szentelték fel a korabeli szabályoknak megfelelően torony nélkül készült késő barokk evangélikus templomot, klasszicista tornya 1826-ban épült fel. A szószék és az oltár XVIII. századi barokkmunka. Az egyterű templombelsőt a két hosszoldalon és a toronyfelőli oldalon fa karzat osztja meg. E belső megosztásnak megfelelően helyezkednek el ablakai.

Bükfürdő, Európa út
2003-ban nyílt meg Magyarország egyetlen olyan ökumenikus kápolnája, amelyik nem egyházi, hanem alapítványi kezelésben áll. Egy az Egyesült Államokból hazatelepült hívő, Jezierski Lászlóné hozta létre az Ökumenikus Kápolnáért Alapítványt azzal a céllal, hogy az egy kápolnát építtessen, majd üzemeltesse azt. Az épület Gáspár Péter tervei szerint épült, az ablakok Dancs Zsanett alkotásai. A kápolnabelsőben Csonka Ernő "Krisztus gyógyítja a bénát" című falfestménye látható.

Bük, Gyár utca 29.
A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A négy saroktornyos erődfalból csak egy torony maradt meg.

Jelenleg magántulajdonban van és nem látogatható, de igényesen felújították és bizonyos részek kivűlről is láthatóak.

Bük, Petőfi Sándor utca 29.
A Közép-Bükön lévő gótikus templom 1408-ban épült, de már akkor is egy XIII. századi román templomot építettek át. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal. Szent Kelemen vértanú Szent Péter harmadik utódaként került pápaságra, így az egyház legkorábbi szentjeihez tartozik. A templom után Közép-Büköt sokáig "Egyházas-Bük"-nek nevezték, és valószínűleg ez lehetett a legkorábbi településrész.