2.6.1 A testületi szerv döntései előkészítésének rendje
III. fejezet
KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4.§
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal - munkatervében meghatározott időpontban és helyszínen - ülésezik.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést is tarthat. A képviselő-testület ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy bármely bizottságának indítványára.
Munkaterv
5.§
(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen.
(2) A munkaterv tartalmazza:
- a tervezett ülések időpontját és helyszínét
- az ülések napirendjét, a napirendi pontok előadóit
- a véleményező bizottság(ok) megjelölését
- az előterjesztések elkészítésének határidejét
- az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívni kívántak megjelölését.
(3) A munkatervre a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület bizottságaitól és a jegyzőtől.
(4) A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy az üléseken legfeljebb három önálló napirendi pont szerepeljen, biztosítva ezáltal, hogy az előre nem tervezhető témák is megtárgyalásra kerülhessenek.
(5) (10)(11) A munkatervbe évente rendszeresen fel kell venni - a jogszabályokban kötelezően előírtakon túlmenően - :
a) a bizottságok munkájáról szóló beszámolót,
b) a közös hivatal munkájáról szóló beszámolót,
c) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok munkájáról szóló beszámolót.
Az előterjesztések
6.§
(1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők
b) a polgármester és alpolgármester
c) a képviselő-testület bizottságai
d) a jegyző
e) (10) a közös hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
f) (5) a pályázati referens.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezet csak írásbeli lehet.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot, illetőleg rendelet-tervezetet,
e) a felelőst és a végrehajtási határidő megjelölését.
Formailag az előterjesztést világos, áttekinthető szerkezetben, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazásban kell elkészíteni.
(4) Sürgősségi indítvány esetén a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) (11) A képviselő írásban rendelet megalkotását, szóban és írásban határozat meghozatalát kezdeményezheti a képviselő-testületnél, a kezdeményezést a polgármesterhez kell eljuttatnia.
Az ülés összehívása
7.§
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök – hívja össze és vezeti, az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének, valamint az adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottnak a megjelölését tartalmazó meghívóval. A meghívóhoz mellékletként csatolni kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket.
(2) (3)(11) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják. A meghívó és az előterjesztések elektronikus levélcímre kerülnek kiküldésre
(3) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni azokat akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, továbbá, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(4) (10) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
- az önkormányzati intézmények vezetőit,
- a közös hivatal belső egységeinek vezetőit.
(5) (10) A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökét meg kell hívni a képviselő-testület ülésére, részvételi és tanácskozási jogait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket kell megküldeni.
(7) (10) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a meghívónak a közös hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. A meghívót közzé kell tenni az egyéb önkormányzati hirdetőtáblákon, a Büki Újságban és az önkormányzat honlapján.
(8) A polgármester az ülés összehívására vonatkozó 4.§ (2) bekezdésben meghatározott indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.
(9) (6)A polgármester - erre vonatkozó indítvány nélkül is - rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. A rendkívüli ülés összehívása esetén a 7.§ (2) és (8) bekezdésében és meghatározott határidőktől el lehet térni, az előterjesztéseket és határozati javaslatokat elegendő az ülésen szóban ismertetni. Az önkormányzati rendelet-tervezeteket ebben az esetben is írásban kell előterjeszteni.
(10) (10) A képviselő-testület ülésére rendszeresen meghívandó helyi szervezetek:
a) Alapítvány az Ökumenikus Kápolnáért,
b) Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület,
c) Bük Sportjáért Alapítvány,
d) Büki Birkózó Klub,
e) Büki Horgász Egyesület,
f) Büki Iparos Kör,
g) Büki Női Kar,
h) Büki Régiós Utánpótlás Futball Klub,
i) Büki Szobakiadók Szövetsége,
j) Büki Testedzők Köre,
k) Büki Városvédő és Szépítő Egyesület,
l) Csodaország Alapítvány
m) Fülöp Dezső Evangélikus Alapítvány,
n) H-05 Postagalambsport Egyesület Bük,
o) Műszaki Klub,
p) Pannon Cigányzenekar Kulturális és Közművelődési Egyesület,
q) Sok-Szín-Pad Társulat,
r) Vállalkozók Bükért Alapítvány,
s) (11) Büki Roma Egyesület.
Az adott napirendi pontban érintett szervezet tanácskozási joggal vesz részt az őt érintő napirendi pont tárgyalása során.
Sürgőségi indítvány
8.§
(1) A polgármester, a képviselők több mint 1/3-a, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően legalább egy nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.
Az ülés rendje
9.§
(1) (11) A testületi ülések nyilvánosak, kivéve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott eseteket, amikor a képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat.
(2) A nyilvános ülésen megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
A l8 éven aluliak azonban csak külön polgármesteri engedéllyel vehetnek részt a testületi ülésen.
(3) A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti, de nem foglalja magába a vitába való bekapcsolódás jogát.
(4) A polgármester gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti, kivéve a képviselőket.
(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
10.§
(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében – ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.
(3) A testületi ülés első napirendi pontjaként a polgármester beszámol:
a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.
b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(5) A továbbiakban az előterjesztések az elfogadott napirend szerinti sorrendben kerülnek tárgyalásra.
Amíg valamely ügy határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem szabad.
Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.
A határozatot mindig a polgármester mondja ki.
Kérdés
11.§
(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
Az ülés vezetése
12.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester –akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök - vezeti.
(2) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester – a jelenléti ív alapján – számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy az ülés nem határozatképes, azt 15 napon belül köteles összehívni.
(5) (4) A napirendi pontok elfogadása előtt a polgármester a képviselő-testület tagjainak sorából jegyzőkönyv hitelesítők személyére tesz javaslatot. A két jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.
13.§
(1) Az ülésen az egyes napirendi pontok előterjesztői szóban, legfeljebb öt perc időtartamban kiegészíthetik az írásos előterjesztéseket, megindokolva, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség és azt miért nem tartalmazza az írásos előterjesztés.
(2) Az előterjesztőt követően azok a bizottságok ismertetik véleményüket, amelyek az előterjesztést tárgyalták.
(3) A polgármester az előterjesztő kiegészítését és a bizottságok véleményének ismertetését követően a napirend tárgyalásához meghívott érintett és szakértő részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét, majd a képviselők és az adott napirendi pontra vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezők kérdést tehetnek fel az előterjesztőhöz. Azt, hogy az illető szót kér kézfelemeléssel jelzi, és a polgármester bejelenti, hogy kinek adja meg a szót.
(4) A kérdések elhangzása után a előterjesztő válaszol, a kérdezők nyilatkoznak a válaszok elfogadásáról. A képviselő-testület akkor szavaz a válasz elfogadásáról – egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
(5) A polgármester az előterjesztői kiegészítések, a bizottsági vélemények a kérdések és válaszok után minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit.
(6) A hozzászólások időtartama napirendi pontonként és személyenként legfeljebb három perc lehet.
(7) A vita során személyében érintett képviselő-testületi tag egy alkalommal legfeljebb két percben soron kívül szót kérhet. A mennyiben a polgármester nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek, az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.
(9) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az észrevételekre és javaslatokra.
(10) Az észrevételekre és javaslatokra adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát az előterjesztett határozati javaslatot, rendelet-tervezetet érintő módosításokat és a módosító javaslatokat szavazásra bocsátja.
(11) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani – elsőként a legutolsó, majd az ezt megelőzően elhangzottakat időrendben - , ezt követően az előterjesztés szerinti illetőleg a módosított határozati javaslatról, rendelet-tervezetről szavaz a képviselő-testület.
A döntéshozatal szabályai
14.§
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg: ha az ülés folyamán bármikor határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(3) A kizárásra vonatkozó szabályok a polgármesterre is irányadóak.
14/A.§ (10)
(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) (11) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(6) (15) Amennyiben a képviselő-testület tagja személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja tiszteletdíja csökkentésre kerül legfeljebb 6 hónap időtartamra 20%-al. A tiszteletdíj csökkentésének mértékét és időtartamát a képviselő-testület egyedileg mérlegeli, mely során a kötelezettségszegés súlyát, ismétlődő jellegét és következményeit veszi figyelembe.
A szavazás módja
15.§
(1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) (11) A képviselő-testület a Mötv.-ben meghatározott esetekben tart, illetőleg tarthat titkos szavazást.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
A nyílt szavazás
16.§
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester köteles a szavazatokat fajtánként:"igen", "nem" és "tartózkodás" megszámlálni és azt a jegyzőkönyv számára megállapítani. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
17.§
(1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.
(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt –átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A titkos szavazás
18.§
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. A jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.
A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére, és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(4) (10) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a közös hivatal biztosítja.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
19.§
(1) (10) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű többséggel hozza, melyhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) (11) A képviselő-testület a Mötv.-ben meghatározott esetekben minősített többséggel dönt, amelyhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottakon túl minősített többséggel dönt:
- helyi népszavazás kiírásáról,
- képviselő-testület által az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,
- korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, gazdasági társaságba történő beviteléről,
- meghívóban nem szereplő napirend elfogadásáról,
- átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásáról.
20.§
A képviselő-testület döntéseit önkormányzati rendelet vagy határozat formájában hozza meg.
