Bükön az arató fesztiválnak már negyedszázados története, hagyománya van. Ehhez kapcsolódóan találta ki Tóth Tamás intézményvezető és csapata, hogy az arató fesztivál bevezetéseként az azt megelőző napon a népzene, a népek zenéje legyen a főszereplő. Így az elmúlt években az ősi magyar népzene, a világzene, a balkáni zene feldolgozása volt a középpontban.                                                                                              

Az idei évben a környezetünkben élő horvátok, szerbek zenéje volt a meghatározó.

A cikk címében szereplő forgatagról pedig a helyi termelők, borászok, kereskedők gondoskodtak. Hiszen a helyszínen egész pavilon sorok épültek a rengeteg árussal. Bük testvér városából, Illingenből érkezett delegáció kóstoltatta meg az általuk hozott hazai termékeket: sajtot, marhahúsból készült krinolint, a barna parasztkenyeret. 

A rendezvény sátorban gyülekező nézők először a székesfehérvári fiatal csapattal, a Zombori együttessel ismerkedhettek meg.  A moldvai zenei alapokon induló zenekar több átalakuláson is átment. Jelenlegi zenéjük már távolodik a népzenei gyökerektől.  

A Makám együttes már 30 éve működik, a jelenlegi formációban is már tíz éve zenélnek együtt. A büki fesztiválra a pörgősebb balkáni ihletésű számaikat hozták. Az együttes szívesen nyúl egzotikus hangszerekhez, így szerepet kapott az udu, ami egy afrikai ütős hangszer. De megszólalt a zanza, amely ugyancsak afrikai, de húros hangszer. Szerepet kapott a bolgár kaval, ami leginkább a magyar mélyfurulyához hasonlít. A dalok szinte kivétel nélkül Krulik Zoltán szerzeményei, de a zenében hallatszik a balkán vokális világa.

Közben a Langaléta garabonciások uralták a légteret. A gólyalábakon közlekedő csapat már 20 éve szórakoztatja a közönségét. A csapat az utcaszínház egy műfaját műveli, mindenhol megnevetteti a közönségét. Az előre megírt forgatókönyvet színesítették a rögtönzéseikkel, nagy tapsot aratva.

A Vujicsics együttes rögtön telt házat varázsolt a rendezvény sátorba. A több, mint 40 éve működő együttes a kiváló zeneszerző Vujicsics Tihamér zenéjén nevelkedett. A valamikori táncház mozgalom indította el a zenekart, akik azóta sikert sikerre halmozva járják a világot a szerb zenei feldolgozásaikkal. A zenekar játszik európai koncerttermekben, táncházi rendezvényeken, népzenei fesztiválokon, de szívesen játszanak ifjúsági táborokban is. Zenéjüket minden korosztály élvezi. Bükön is hangulat forrósító zenét adtak.

A Folk Error az ország túlfeléről, Nyíregyházáról, Debrecenből indult. A zenekar hangzásvilágát meghatározza a hangszerek összetétele. A hegedű, gitár, basszusgitár, dob megszokott felálláshoz csatlakozik a trombita, a tangóharmonika, a perka, és ez rögtön egyéni hangzást ad az együttesnek. A népzene feldolgozásaik egyediek, utánozhatatlanok, hiszen a rock zenészek és a népzenészek alkotta csapat egy megismételhetetlen műsort adott.                                                                                                                                     A Koprive zenekart a büki közönség már több alkalommal is láthatta, hallhatta, most azonban a horvát népzenei műsorukat hozták el, ami még nem szerepelt a fürdő városban. A Koprive tamburazenekar harmadik, Nazdravlje (Egészségedre) címet viselő albuma volt a műsor középpontjában. A műsorban helyet kaptak népdalok és saját szerzemények egyaránt, azaz a zenekar követte az eddigi vonalat: helyi népzene, lehetőleg minél több feledésbe merülő népdal feldolgozásával és saját szerzemények szerepeltek. A kitartó vendégek egy széles skálát láthattak, hallhattak az eredeti népzenétől, a népzenei alapokra épülő zenekari számokig.