Bükön méltóan ünnepelték az 1956-os forradalmat
Bükön az október 23.-i megemlékezés három részből állt. Először felavatták Nagy Csaba művész köztéri alkotását, majd Koltay Gábor méltatta az ünnepet a koszorúzás előtt, végül az iskolások műsora zárta az ünnepet.
A Polgármesteri Hivatal mellett kezdődött a rendezvények sora. Felavatták Nagy Csaba Munkácsy-díjas képzőművész Idősíkok című kompozícióját. A Büki Női Kar műsorát követően Dr. Németh Sándor polgármester avató beszédében utalt rá, hogy a település lakói mindig is tisztelték a múltat, de könnyen fogadták be az újat. A köztéri alkotás a település 750. évfordulójára készült, mint ezt a művön megjelenített felirat és évszámok is jelölik.
A kompozíció főalakja,- egy embert ábrázoló szobor – különleges technikával készült. Hiszen a szobor nem egy tömör anyagból készült mű, hanem a lapokból álló, összeszerelt részeket levegő töltik ki. Az egyedülálló, különleges technika összeköti a jelent a múlttal, de a technikai megvalósítás már a jövőbe mutat. Az elkészült művet Bordács Andrea, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti Intézetének igazgatója méltatta. Beszédében elmondta, hogy Nagy Csaba a Bükfürdőn lévő Organikus pont elnevezésű alkotása után a városban ismét egy izgalmas, nem szokványos térplasztikát hozott létre. Az áttört minták, az emberalak az időtlenséget, a generációk egymásutániságát jelképezik. A mű megjeleníti a település történetét is.
Ezt követően Jász László plébános és Simon Réka lelkész áldották meg a műalkotást.
Mihály Péter színművész Ady Endre Dalok a labdatérről című versét szavalta.
A templomkertben folytatódott az ünnepség, ahol a Himnusz közös elénekelését követően Udvardi Zita Dinnyés József Jó reggelt Magyarország dalát adta elő saját gitár kíséretével.
Koltay Gábor rendező mondott emlékező beszédet 1956-ról.
A Balázs Béla díjas Érdemes művész az 1956-höz kötődő saját családi élményiből emlékezett. Mint sok családnál náluk is a menni vagy maradni volt a legfontosabb kérdés 1956-ban. Végül maradtak. Másik élménye, hogy édesapja bár nagy fotós volt, a forradalmat követően a fényképeit elégette, hogy ne tudják ellene felhasználni. A gyermek Koltaynak azért sikerült néhányat megmentenie. Majd a rendező az elmúlt időszak változó megítéléséről a beszélt, hogyan alakult át az 1956-os ellenforradalomból népfelkelés, majd forradalom. Beszélt Nagy Imre történelmi ívű változásáról, hogyan vált a kommunistából a változások vezetője. Vajon miért nem lehet a mai napig a köztévében bemutatni a Nagy Imre perről készült filmet? A rendező a hazánk megmaradásunk nagy kérdéseiről is beszélt. A fogyó magyarság nagy kérdése. a rendszerváltást követően lesz e összmagyar nemzeti konszenzus? Értékelni kell a történelmünket, közelíteni kell 1956 szellemiségéhez.
Az ünnepi beszédet követően a város vezetői, az intézmények és civil szervezetek képviselői koszorúztak.
Az emlékezések sora a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola műsorával folytatódott. Hárominé Orbán Erika igazgató helyettes köszöntő mondatait követően az iskolások adták elő színvonalas műsorukat. A műsor keretében az iskolások közösen énekelték a Ha én rózsa volnék… kezdetű dalt, és az iskola összes diákja a feje fölé emelve egy-egy színes táblát az 1956-ra emlékező lyukas nemzeti zászlót hozták létre.
A diákok a műsorukért méltán kaptak nagy tapsot.