40 éve lett önálló a Büki Gyógyfürdő Vállalat
Bük határában hévíz kincsre leltek. A feltárt hévíz hasznosítása Vas megye és Bük község vezetőinek jelentős problémát okozott. Elhatározták, hogy fürdőt építenek a kút környékén. 1962. év augusztusától már idényjellegű hévízfürdője van a településnek a fejlesztés és üzemeltetés számtalan gondjával. A környékbeliek hamar észrevették a hévíz gyógyító hatását, a fürdőzők létszáma egyre nőtt. Eleinte a Községi Tanács, majd azután 12 évig a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei látták el az üzemeltetői feladatokat, akik nagy gonddal fejlesztették a fürdőt és környékét. Egyre növekedett a fürdő medencék száma, az öltözők, a parkterület kapacitása. 1972. októberre megépült a fedett fürdő, ezáltal már éven át fogadhatták a fürdővendégeket, megszűnt az idényjelleg. 1975. évben már közel 400 ezer fürdőző látogatója volt a gyógyfürdőnek.
A nagy hazai és külföldi érdeklődés, a növekvő vendégforgalom és az újabb feladatok megvalósítása új szervezeti formát igényelt. Ezért a Vas Megyei Tanács az 1971. évi I.sz. törvény 10. § c) pontjában biztosított hatáskörénél fogva 1976. január 1-i hatállyal létrehozta a Büki Gyógyfürdő Vállalatot. Feladata a meglévő gyógymedencék üzemeltetése, karbantartása, valamint az ezzel kapcsolatos fürdőszolgáltatási igény kielégítése. A gyógyfürdő üzemelésével összefüggő létesítmények fejlesztése. A gépkocsi parkolók kezelése, a büki gyógyvíz palackozása és forgalmazása. Reklám, propaganda és információs szolgálat ellátása. A gépkocsi parkolók kezelése, a büki gyógyvíz palackozása és forgalmazása. Bük-fürdő üdülőterület fejlesztésében való közreműködés. A feladatok között szerepelt továbbá Bük-fürdő üdülőterület fejlesztésében való közreműködés, a Vas megyei Idegenforgalmi Hivataltól üzemeltetésre átvett Éva kemping és motel, az épülő Hotel Bük felügyelete, valamint a község északi részén lévő Kastélyszálló is
A Büki Gyógyfürdő Vállalat menedzsmentje az első évben a gyógyfürdő nyári csúcsidényre való felkészítését tartotta a legfontosabbnak üzemelés biztonsági és karbantartási szempontból. A lelkes, alkalmazotti és fizikai állományú dolgozókkal karöltve sikeresen helytálltak a fürdőszolgáltatás, vízellátás, távhőszolgáltatás, egészségügyi és kereskedelmi tevékenységeknél. A következő években már a fejlesztések terveztetésével és a lebonyolításával is foglalkoztak a napi teendőkön kívül. A régi igények fokozatos teljesítésével a gyógyfürdő és környéke egyre jobban kiépült.
A VÁTI tervező kollektívája a fejlesztési elképzeléseknél elsődlegesen a hévíz és anyagi bázisokra támaszkodtak, ugyanakkor figyelembe vették „A termálvíz üdülési és idegenforgalmi hasznosításának tervezése 1977.” című ENSZ által támogatott regionális fejlesztési programot. 1980-as években a VITUKI hidrogeológus munkatársai vizsgálták Bükfürdő környékének hévíz-földtani és mechanikai adottságait. A büki gyógyvíz jó hírét egyre többen ismerték és megtapasztalták annak jó hatását. Reumatológus szakorvosok gyógyították a betegeket. A gyógy szolgáltatás 1976. év őszén a fedett fürdőben további helyiségekkel bővült. Ekkor már víz-alatti sugármasszázs, súly-, és kádfürdőn túl további masszázs helyiségek és gyógytornaterem is rendelkezésre állt. A vállalat a gyógyfürdő mellett egy önálló fizioterápiás szakrendelőt építtetett, melyet átadott a Szombathelyi Markusovszky Kórház Rendelőintézet, részére.
1976. évtől fokozatosan, majd ugrásszerűen nőtt az éves vendégforgalom az új szállodák, panziók üdülők megépítésével. Egyre nagyobb lett az igény hideg vizes medencékre, ezért 1980-ban egy 50 m-es úszómedencét, később víztisztító berendezéssel és 1984-ben egy új gyermekmedencét is üzembe helyeztünk, a vendégek nagy örömére. A parkterületen öltöző kabinokat építettünk.
A Büki Gyógyfürdő 25. éves jubileumát a Szabadidő Központ avatásával kapcsolták össze. Az avatáson a meghívott vendégeken kívül a Büki Gyógyfürdő Vállalat vezetői és dolgozói vettek részt. A megyei tanács elnöke az Alkotmány napi megemlékezés után felelevenítette a fürdő negyedszázados történetét. „Kevesen hittek abban, amikor átadták az első medencét, hogy Bük-fürdő néhány évvel később országosan, sőt külföldön is ismert és kedvelt fürdő- és üdülőhely lesz. Akik magukénak érezték és érzik a fürdőt, sokat tettek és tesznek ma is a gyarapodásáért, s ezért mindenkinek köszönet jár.”
A 80-as évek második felében az éves vendégforgalom tovább növekedett és tartósan meghaladta a 900 ezer főt. A gyógyfürdő kapacitása egyre kevésbé bírta különösen tavasszal és ősszel a napi forgalmat. A megyei vezetés belátta, hogy további hévizes medence épüljön a fedett fürdő mögötti területen. Ennek hévízellátására új termálkút fúrására került sor.
A Büki Gyógyfürdő Vállalat szakemberei és dolgozói jól együttműködve igyekeztek a gyógyfürdő fejlesztését és üzemeltetését magas színvonalon elvégezni. Lehetőségük volt a magyarországi és külföldi fürdők kialakítását, működését tanulmányozni, akár csereüdültetések folyamán. Mindig igyekeztek a gyógyfürdő hírnevét megőrizni, a vendégeket vendégszeretően, kedvesen fogadni, kiszolgálni. Munkatársak, kollégák, családok működtek együtt a vállalat különböző területein erősítve fürdőszolgáltatás növekvő minőségi színvonalát, a műszaki biztonsággal együtt. A dolgozói kirándulások, sportesemények, vetélkedők, bálok stb. szolgálták a jó munkahelyi kapcsolatok kialakulását.
A két tulajdonos önkormányzat ülése döntött a Büki Gyógyfürdő Vállalat zártkörű részvénytársasággá történő átalakulásáról. A negyven évvel ezelőtti eseményt felidézve és a vállalat munkatársainak 17 éves tevékenységét megköszönve íródott a visszaemlékezés. Ezzel a döntéssel befejeződött a Büki Gyógyfürdő Vállalat tevékenysége, a gyógyfürdői feladatokat 1993. január 1-től a Büki Gyógyfürdő Zrt. végzi.
Pup Vilmos