Bük városa adott otthont annak a konferenciának, amely egy záró rendezvénye a MANORKA programnak, amely a norvég civil alap támogatásával jött létre. Ezen együttműködés egyik célja, hogy Magyarországon megismerkedjenek a norvég nők esélyegyenlőségi munkájával.

A konferencia első részében Németh Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd örömét fejezte ki, hogy Németh Violetta büki képviselő asszony egyike lehetett azoknak, akik Magyarországot képviselték a programban. Violetta a projekt keretében már járt Norvégiában, ahol Steinkjer városban Grete Bekken Mollen alpolgármester asszonnyal járta végig a település intézményeit, ismerkedett az ott folyó munkával.

Németh Sándor üdvözölte a Bükre látogató norvég alpolgármester asszonyt, és reményét fejezte ki, hogy folytatódni fog a büki norvég kapcsolat.

Dr. Kapiller Sarolta járási hivatalvezető asszony örömét fejezte ki, hogy Norvégiát tekintik a példaképnek. Bár az általa vezetett hivatalban 38 munkatársból mindössze 8-an vannak férfiak, de még mindig nehezebb a nőknek a végzettségüknek megfelelő elhelyezkedés. Élnek még beidegződések a férfi vezetők szerepéről, de ő maga a példa, hogy tanulással, kitartó munkával a nők is kaphatnak vezető szerepet. Fontos a nőknél, hogy a munka és a gyermekvállalás összhangban legyen.

A következő megszólaló Grete Bekken Mollen, Steinkjer város alpolgármestere volt.

Városáról elmondta, hogy 1940-ben a várost lebombázták, de egy élettel teli kisváros nőtt ki a régi helyett. A tengerparti városban modell értékű mezőgazdasági munka folyik.

A nők társadalmi szerepvállalása Norvégiában egy hosszú folyamat eredménye. A XIX. század végén, a XX. század elején sok előre mutató gondolkodású nő élt Norvégiában, akik 280 ezer aláírás összegyűjtésével kiharcolták, hogy 1913-ban a nők is választó jogot kapjanak.

Napjainkban Norvégiában relatív esélyegyenlőség van, mindenki adózik, mindenkinek egyenlően kell beletenni a közösbe. Az esélyegyenlőséget nagyon komolyan veszik. Nincs megkülönböztetés a nemek alapján, a vallási, etnikai hova tartozás, a nemi identitás alapján.

Norvégia a jólétét nem csak az olajnak köszönheti, a nők munkája ugyanolyan fontos. A nők munkájának eredménye és az olaj azonos GDP eredményt hoz. Ösztönzőket vezettek be mind a munkaadóknál, mind a munkavállalóknál a női munka arányának a növelésére.

Az 1970-es évek óta 44%-ról 76 %-ra nőtt a nők munkavállalása. A kisgyermekes anyáknak a 83 %-a dolgozik. A családokon belül 1,75-ről 1,9-re nőtt a gyermekek száma. A gyermekek 12 éves koráig lehet rész munkaidőben dolgozni. A nők 41 %-a él ezzel a lehetőséggel.

A szülést követően 49 hét szülési szabadság vehető igénybe a teljes fizetés mellett, ezenkívül még tíz hétig a fizetés 80%-át kapja az, aki gyermekét otthon akarja nevelni. Van lehetőség egy év fizetés nélküli szabadságra. A gyermek betegsége idejére mind az anya, mind az apa 12-12 nap fizetett szabadságot vehet igénybe. A gyermek születését követően az apák 10 hét fizetett szabadságot kapnak, hogy az újszerű életet a család együtt tudja tölteni. A norvég apák 90%-a vette igénybe ezt a lehetőséget 2013-ban.

A társadalmi szerepvállalásban a norvég nők nagyon aktvak. Sok civil szervezetben dolgoznak nők. Bár még az önkormányzatoknál egyharmad-kétharmad a nők-férfiak aránya, de egy nem régi törvény értelmében az arányokat ki kell egyenlíteni. Ez vonatkozik az állami, önkormányzati vállalkozásokra is.

Gond egyelőre, hogy kevés a vállalkozó hölgy. A felsőoktatásban már a nők aránya meghaladja a férfiakét. De a nők átlagfizetése Norvégiában még nem érte el a férfiakét.

A bölcsödét és az óvodát Norvégiában a szülők, az állam és az önkormányzat finanszírozza. Van egy maximum, amit kérhet az intézmény a szülőktől. A norvég óvodák az iskola előkészítő felkészítésekben világszínvonalúak. Törekednek az intézmények arra, hogy az óvodában is legyen esélyegyenlőség, dolgozzanak óvó bácsik is a gyerekek mellett.

Németh Violetta képviselő asszony a norvégiai élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A meglátogatott településen Grete Bekken Mollen alpolgármester asszonnyal több intézményt is meglátogattak. Ami feltűnő volt, hogy a norvégok munkaügyi szervezeti, szakszervezeti szövetségei sokkal nagyobb szerepet kapnak a munkahelyeken. Valóban törekednek a foglakoztatásban az esélyegyenlőségre, mert a meglátogatott óvodában két óvó bácsi is dolgozott. Előbbre tartanak a nők bér felzárkóztatásában is, hiszen ugyanazon bérért Magyarországon a nőknek 59 nappal többet kell dolgozni egy naptári évben, mint a férfiaknak. A norvégoknál a családon belüli munkamegosztás is kiegyensúlyozottabb. A nők aktívabbak a civil szervezetekben, az önkormányzatokban, de az állam erre ösztönzőket is alkalmaz. A norvég tanulmányok segítségével augusztus végén Bükön egy konferenciát szerveztek az atipikus foglakoztatási formákról, a GYES-en, GYED-en lévők munkába állásának segítéséről.

Zongor Gábor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a Manorka programról beszélt. A Magyar Norvég Kapcsolatok elnevezése a Manorka. 5 magyar önkormányzatokban dolgozó hölgy vesz rész a projekt ezen részében. Németh Violetta a norvég nyelvi tudásával jó kapcsolatot épített ki a partnereivel. A főtitkár úr gratulálta büki konferencia megrendezéséért Németh Violettának.

Fucinné Dorner Anikó a kormányhivatal kőszegi munkaügyi kirendeltség vezetője először a járás demográfiai jellemzőit sorolta – gyermekvállalási kedv csökkenése, elöregedés, csökkenő népességszám. Munkaerő piacon a foglalkoztatás növelése acél. Bár csökkent a munkakeresők száma hatékonyabban kellene összehangolni a vállalati erőforrásokat, a munkavállalók elvárásait. A munka világa ma még inkább a férfiakra van tervezve. A GDP növeléséhez több aktív munkavállaló szükséges.

Németh Violetta, a konferencia szervezője megköszönte a hallgatók figyelmét, az érdekes előadásokat, és bezárta a konferenciát.